Általánosságban a földtudományi alapszakról

A TTK Földtudományi BSc alapszakon a hallgatók az első félévben alapozó tárgyakat hallgatnak a földtudomány minden területéről, ezután választanak szakirányt. Jelenleg hat szakirány választható, közülük az egyik a térképész-geoinformatikus specializáció. A jelenleg érvényes, legfrissebb 2024-es tanterv alább olvasható, a korábbiak a Tanulmányi Hivatal honlapjáról kereshetők vissza. A képzési idő 6 félév, ezután a hallgatók mesterképzéseinkben vehetnek részt.

A képzés sajátosságai

A képzés során (6 félév) 180 kreditet kell teljesíteni. Ez több kötelező és kötelezően választható modul tárgyaiból tevődik össze. Az első mérföldkő a kritériumtárgyak teljesítése, az első félév elején, matematikából és fizikából vagy kémiából (utóbbi kettőből választani kell) írnak egy szintfelmérő dolgozatot, ami felméri a hallgatók ismereteit az adott tárgykörben. A felmérő feladatlap sikeres teljesítése esetén a kritériumtárgyon (felzárkóztató) nem kell részt venni, sikertelen teljesítésnél részt kell venni a felzárkóztató tárgyon, amely az egyetemi tanulmányok sikerét támogatja.

A Természettudományi alapismeretek modulban alapozás történik matematikából, fizikából és informatikából, ezen modul A része mindenki számára kötelező, a modul B része szakirányonként eltérő.  A Földtudományi alapismeretek modulban (2.A) bevezető kurzusokat hallgathatnak a hallgatók a választható szakirányok mindegyikéből. Ezek mindegyike még a szakirányválasztás előtt elvégzendő. A 2. B modulból 22 kreditet kell teljesíteni (Szakterületi földtudományi kurzusok), ennek egy részét a szakirányon előírt kötelező kurzusok adják, a maradék kreditet a modul bármely tárgyával elvégezhetik.
Aki a térképész és geoinformatikus szakirányt választja két modulra oszlanak tárgyai, az egyik a kötelező modul, emellett legalább 6 kreditet kell még teljesíteni a kötelezően válaszható modulból. A szakirányon terepgyakorlat is van (4. félév végén), valamint a szakdolgozat elkészítése is kreditet ér. Továbbá ne feledkezzünk meg a szabadon választható tárgyakról (9 kredit), amely terhére bármely tárgy elvégezhető (akár másik szakirányról vagy másik képzésről).

Záróvizsga

• Felkészülés
  • A felkészülésre szolgáló terembe belépő hallgató köteles telefonját és táskáját a felügyelő oktató által kijelölt helyre tenni. Saját tollat és innivalót hozhat magával.
  • Tételhúzásra a felügyelő oktató jelenlétében kerül sor. A tételek kidolgozásához csak a tanszék által biztosított, tanszéki pecséttel ellátott lapok használhatók. Más lapok (beleértve az üres lapokat is) vagy segédeszközök nem vihetők be a terembe.
  • Amennyiben kiderül, hogy a hallgató mobiltelefont, okosórát, okosszemüveget, illetve bármilyen kommunikációra alkalmas készüléket használ vagy használt a felkészülés során, akkor a hallgató nem kezdheti meg a záróvizsgát. Ellene a tanszékvezető fegyelmi eljárást kezdeményez.
  • A felkészülésre legalább 30 percet biztosítunk.
• Védés (prezentáció)
  • A hallgató köteles a szakdolgozatát vagy diplomamunkáját ismertető prezentációt a vizsga megkezdése előtt legalább 1 nappal feltölteni a tanszék által biztosított gépre.
  • Powerpoint és PDF állomány használatát javasoljuk, de előzetes kérésre videólejátszást és internetkapcsolatot is biztosítunk.
  • A prezentáció szabad előadás, amelyhez semmilyen jegyzet sem használható (a Powerpoint állomány jegyzet funkciója sem használható).
• Tételek
  • Csak a felkészülésre szolgáló teremben kidolgozott, kézzel írt anyag használható a felelet során.
  • A hallgató tételenként kb. 10 perces összefoglaló előadására kap lehetőséget, melynek során a bizottság tagjai nem szakítják meg az előadást.
  • A felelet után a bizottság tagjai a tételhez kapcsolódó kérdéseket tehetnek fel. A bizottság tagjain kívül más oktató is tehet fel kérdést a bizottsági elnök engedélyével.
• Eredményhirdetés
  • Amint az adott napon a szóbeli vizsgák befejeződnek, a bizottság zárt ülésen határoz az érdemjegyekről, és döntését jegyzőkönyvbe foglalja.
  • Az eredményeket a bizottság elnöke a vizsgázott hallgatók jelenlétében nyilvánosan ismerteti

A hallgató két tételt húz. Egyet a közös és egyet a specializáció tételsorából.

Közös földtudományi tételsor:

1. A Naprendszer felépítése és a földtípusú bolygók jellemzése.
2. Az éghajlati rendszer elemei, a légkör és az óceán általános cirkulációs rendszere.
3. A légköri üvegházhatás, éghajlatunk múltja és lehetséges változásai.
4. A kőzetciklus, az üledékes folyamatsor és az üledékes kőzetek osztályozása.
5. A Föld alakja, térképi referenciafelületek és alkalmazásaik.
6. A Föld szerkezete és felépítése.
7. Lemeztektonika, hegységképződés, földrengések és magmatizmus.
8. A Kárpát-medence nagytájai, éghajlata és felszíni vizei.
9. Tematikus térképek a földtudományokban.
10. Földtudományi mérések és megfigyelések, adatbázisok, a geoinformatika alapjai.

Térképész–geoinformatika szakirányos tételsor:

1. A GNSS rendszerek felépítése, és egy választott rendszer/szegmens tételes ismertetése.
2. A GNSS rendszerek elvi és gyakorlati pontossága, a méréseket befolyásoló tényezők és a lehetséges méréspontosítási technikák.
3. A térképezés alapfelületei és az alapfelületi (pl. földrajzi) koordináták tulajdonságai. A geodéziai dátumok szerepe a térképészetben.
4. A magyarországi és nemzetközi topográfiai térképművek vetületei.
5. A magyar földrajzinév-adás gyakorlata a kezdetektől a modern névtárakig.
6. A magyar földrajzi nevek helyesírásának elvei. Különbségek a magyar és a szomszéd nyelvek helyesírási gyakorlatában.
7. A szintvonalas domborzatábrázolás kialakulása, alkalmazási lehetőségei a kartográfiában.
8. A domborzatábrázolási módszerek fejlődésének áttekintése. A ma használt módszerek bemutatása.
9. A magyarországi katonai és polgári topográfiai térképészet áttekintése a II. világháborúig.
10. Napjaink állami topográfiai alaptérképei.
11. A térképi ábrázolás ismérvei – tárgyi és rajzi törvényszerűségek. A tematikus térképek háttértérképei.
12. A tematikus ábrázolás típusai, alkalmazásuk a földtudományok (a földtan, a geofizika, a meteorológia és a geográfia) térképein.
13. Grafikus információk raszteres és vektoros tárolása, fontosabb állományformátumok.
14. A színek használatának számítástechnikai és kartográfiai vonatkozásai.
15. A vektoros térinformatikai rendszerek alapelvei és legfontosabb jellemzői.
16. A raszteres adatmodell alapelvei és két fő alkalmazási területe (űrfotók, 3D-s terepmodellek), valamint ezek legfontosabb ismérvei.
17. A térképi ábrázolás története a kezdetektől, a felvilágosodás korának térképészete, a kartográfiai fejlődése az I. világháborúig.
18. A magyar polgári térképészet (a Lázár-térképtől az II. világháborúig).
19. A tudományos térképezés a Kárpát-medencében az I. világháborúig.
20. A földtudományi tematikus térképezés fejlődése és hazai vonatkozásai az I. világháború után.
21. Jelentősebb térképi alapanyagok, források, térképgyűjtemények, adatbázisok, és felhasználási lehetőségeik.

A térképész-geoinformatikus szakirány felelőse: Dr. Jesús Reyes, egyetemi docens,  ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet.

A képzéssel, tantervvel kapcsolatos kérdések: Dr. Ungvári Zsuzsanna, adjunktus, ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet